|
PARÁDI szénsavval dúsított ásványvíz (Csevice II.) |
|
|
|
|
Rövid történeti áttekintés: Parádi ásványvíz a kastély udvarán található Csevice II. forrásból származik. A XIX. sz. végén a Vadakorma patak szabályozásakor Prihoda főkertész a Károlyi kastély mellett dinamittal robbantott és eközben csevicét talált. Ez a forrás kapta később a Csevice II. nevet. Az 1903-ban kiképzett kút a Károlyi birtok tartozéka volt, s feltehetően csak időszakonként, helyi fogyasztásra használták. Az üzemeltető vállalat 1969-ben úgy döntött, hogy 1970-től a forrás vizét Parádi szénsavval dúsított ásványvízként palackozza. Jellege: A forrás napi vízhozama korlátozott, ezért olyan értékes a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos ásványvíz, mely gazdagon tartalmazza a mélységi kőzetek élettani szempontból nélkülözhetetlen sóit, nyomelemeit, ezért a szomjoltás mellett mineralizálja, azaz ásványi anyagokkal telíti a szervezetet.
| Alkalmazási területe: Rendkívül alkalmas a folyadék- és sóveszteség gyors pótlására. Mivel az ásványvíz bőven tartalmazza nemcsak a kalciumot, hanem a szervezetben annak beépítését segítő egyéb mikroelemeket (fluor ...stb.) is, így serdülőkorban elősegíti a csontok és fogak képződését, illetve megakadályozza azok pusztulását, ritkulását (terhesség, idõs kor). Étkezés közben, kortyonként fogyasztva, csökkenti a savhiányos gyomor- és bélpanaszokat. Segíti a tápanyagok felszívódását és a szervezetben történő jobb hasznosítását (biokatalizátorok). Serkenti a nyál- és gyomorsav-elválasztást, melynek következtében javítja az étvágyat. |
Nem használható: Gyomorfekély és savtúltengéssel járó gyomorhurut esetén. | Fõbb oldott alkotóelemek: | | Magnézium (Mg2+): | 37 mg/l | | Nátrium (Na+): | 165 mg/l | | Kalcium (Ca2+): | 150 mg/l | | Kálium (K+): | 9,1 mg/l | | Hidrogénkarbonát (HCO3): | 903 mg/l | | Szulfát (SO42-): | 160 mg/l | | Klorid(Cl-): | 10 mg/l | | | | | Összes alkotóelem: | 1440 mg/l | Kapcsolódó cikkek: - A Parádi ásványvíz – Nem büdös! (Vendéglátó – Gasztronómiai és Szállodaipari magazin, 2003. augusztus-szeptember)
- Pergéné Kiss Edina: A Parádi Csevicék – 200 éve és napjainkban (Ásványvíz Üdítőital Gyümölcslé – alkoholmentes italok, 2001. II. negyedév, II. évf. 2. szám)
- Dr. Zajkás Gábor: Parádi kénes gyógyvíz túlterheléses gyomorhurut esetén (Természetgyógyász magazin, 2003. december, IX. évf. 12. szám
|